Mi is ez a Hormuzi-szoros, amelynek lezárásával Irán romba döntené a világgazdaságot?

Irán parlamentje megszavazta a létfontosságú globális kereskedelmi útvonal lezárását, amelyen naponta a világ olajellátásának több mint egyötöde halad át. De mi az a Hormuzi-szoros, és mi a jelentősége a globális olaj- és gázkereskedelem szempontjából? Elmagyarázzuk!

Feszültség a térségben: Irán bosszút fontolgat

Donald Trump elnök példátlan döntése, hogy három iráni nukleáris létesítményt bombázzon, jelentősen növelte a közel-keleti konfliktus eszkalációjának veszélyét. Az Egyesült Államok Izraellel közösen hajtotta végre a legnagyobb nyugati katonai műveletet az iszlám köztársaság ellen az 1979-es iráni forradalom óta.

Szakértők szerint Teherán egyik legfőbb lehetséges válasza a Hormuzi-szoros lezárása lehet – ez a stratégiai tengeri útvonal a világ olajszállításának kulcspontja, naponta 20 millió hordó olaj és jelentős mennyiségű cseppfolyósított földgáz halad át rajta. Irán korábban már többször megfenyegette a világot a szoros lezárásával, de eddig soha nem váltotta valóra a fenyegetést.

Mi is pontosan a Hormuzi-szoros?

A Hormuzi-szoros a világ olajkereskedelmének egyik legfontosabb szűk keresztmetszete (oil chokepoint), geopolitikailag kiemelt jelentőséggel bír nemcsak az Egyesült Államok, hanem az egész világ gazdasága számára, mivel a globális olajellátás nagymértékben függ az ottani hajóforgalomtól.

A szoros Irán és Omán között helyezkedik el, és az Arab-öbölt köti össze délen az Ománi-öböllel, majd azon keresztül az Arab-tengerrel.

Miért ennyire fontos a globális gazdaság számára?

A világ teljes olajfogyasztásának közel egyötöde halad át ezen a szoroson.

Az OPEC-tagországok – köztük Szaúd-Arábia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak – legnagyobb részben ezen az útvonalon exportálják kőolajukat, elsősorban Ázsiába.

A kereskedelmi hajóforgalom biztonságát az amerikai 5. flotta biztosítja, amelynek bázisa Bahreinben található.

Mi történne, ha Irán valóban lezárná?

A szoros lezárása közvetlen gazdasági csapást mérne az Egyesült Államokra, mivel az olajárak azonnali ugrását idézné elő, ami globális inflációhoz vezetne. Ez erős politikai üzenet lehetne Washingtonnak.

A Perzsa-öböl menti arab államok – akik egyébként kritikusak voltak az izraeli támadással szemben – valószínűleg katonailag is beavatkoznának saját érdekeik védelmében. Különösen Kínát érintené érzékenyen a lezárás: a világ második legnagyobb gazdasága Irán olajexportjának közel 90%-át vásárolja fel.

Az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio felszólította Kínát, hogy próbálja megakadályozni a lezárást: 

mondta a Fox Newsnak. „Ha Irán valóban lezárja, az gazdasági öngyilkosság lenne számukra is.”

Már most érkeztek jelentések arról, hogy a közelmúltbeli amerikai légicsapások után egyes szuperolajszállítók visszafordultak a térségben.

Irán hivatalosan is a lezárás mellett dönthet

Az iráni Press TV a hétvégén arról számolt be, hogy az iráni parlament elfogadott egy javaslatot a szoros lezárásáról,

Vasárnap Irán külügyminisztere, Seyed Abbas Araghchi nyílt végű megtorlással fenyegetett, amikor azt mondta: Trump döntése „örökké tartó következményekkel” fog járni. Azóta megszólalt az ország legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah is, aki kijelentette, hogy Izrael „súlyos hibát követett el, és meg kell bűnhődnie” – bár konkrét utalást a Hormuzi-szorosra nem tett.

A világ eközben feszült figyelemmel várja, vajon valóban sor kerül-e a tengeri útvonal lezárására – egy olyan lépésre, amely azonnal megrázná a világpiacokat.

Nyitókép: NASA / AFP